Laminált padló vagy greslap burkolat a jobb választás a padlófűtéshez? Nézzük csak!
A padlófűtéshez ideális burkolat jó hőelvezető tulajdonságú, nem szigeteli az aljzatot a helyiségtől.
Ennek alapján a kőburkolat a legjobb választás, mivel kiváló hővezető képességű anyag, a hagyományos tömörfa parketták, valamint parafa burkolatok viszont a legrosszabbak erre a célra. De hova soroljuk a szalagparkettát és a laminált padlókat? Mivel ezek vastagsága átlagosan 7-12 mm, és jó hőáteresztési képességgel bírnak, így padlófűtéshez is alkalmazhatók.
Ami érdemes átgondolni padlóburkolat választáskor:
- Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a burkolati elemek?
A hőtágulás miatt a padló mozogni fog valamelyest, azonban az egyes lapoknak nem szabad egymáshoz képest elmozdulnia, mert akkor rések keletkeznek a padlón. Tehát ha járólap helyett ebben gondolkodunk, akkor csakis előfeszített klikk-rendszerű laminált padlót vagy szalagparkettát szabad választani padlófűtéshez. Ugyanezen okból, a burkolat ragasztásához csak flexibilis ragasztót szabad alkalmazni. - Milyen a hordozóréteg?
A laminált padlók többségénél a hordozóréteg nagy sűrűségű HDF lemez, míg a szalagparkettáknál van HDF, fenyő és néha egyéb hordózóréteg is. A HDF jobb hővezető, mint a tömörfa, így hosszabb távon gazdaságosabb választás a fűtési költségek tekintetében. - Hogyan viselkedik fűtési szezonban és azon kívül a burkolat?
Télen a jobb hővezetési tulajdonságaiból adódóan, értelemszerűen a kőburkolat (mázas kerámia, greslap) tűnik jobb választásnak. Nyáron szintén előnyös lehet a hidegburkolat, mert a forróságban kellemes a hűvös padlón járkálni... Azonban a tavaszi és őszi időszakban, amikor már /még nem fűtünk, kifejezetten kellemetlen lehet a hideg érzet a talpunk alatt. Ha Ön szeret a házban mezítláb, papucs nélkül járkálni, esetleg gyakran leül a padlóra, vagy ha a családban kisgyermekek vannak, akkor inkább a laminált padlót ajánlott választani kő helyett.
Miért kell kifűteni a padlót burkolás előtt?
A beton 15-20%-a víz, ráadásul a kötéséhez további vizet vesz fel a környezetéből, vagyis 1 m3 betonnal nagyjából 150-200 liter víz kerül be a házba. A beton kötési ideje 26-28 nap, és ahogy szárad az anyag, úgy távozik belőle a víz fokozatosan - értelemszerűen, először a legfelső rétegből.
A padlófűtés csövei 5-8 cm vastagságú betonba vannak beágyazva. Ha nem fűtjük ki, és úgy kerül rá a burkolat, akkor a fűtés bekapcsolásakor a betonban megmaradt víz szépen elindul majd kifelé... Ám nem tud távozni, mert útját állja a járólap. A víz meggyűlik a burkolólapok és a ragasztóréteg között, majd idővel - néhány év alatt - szépen felfeszíti a burkolatot a ragasztóról. Komisz dolog, hiszen ez a hiba nagyon lassan jelentkezik, és akkor is először a falak mentén, ahol elkezd billegni a burkolat, kopognak a lábunk alatt lépéskor, elkezd kiperegni közülük a fuga... És persze lehet újra burkolni.
Új építésnél tehát mindig ki kell fűteni először a helyiség padlóját, mielőtt belekezdenénk a burkolási munkákba.
